|
A vrva vrt pillanat
2005.07.13. 14:28
A vrva vrt pillanat
Mosolyog a lelkem, dszbe ltztt,
A keresett boldogsg bel kltztt,
Megroggyan a lbam, szdl a fejem,
Forog a vilg, remlem csak velem.
Alig vrom azt a nhny percet,
Melyben rm tall, s tlelhet.
Szaladnk el, de sietni nem szabad,
rzem, ez a vrva vrt pillanat.
Tancstalan vagyok, ide-oda kapok,
Hiba tprengek, dnteni nem tudok.
Vgyom azt az idt, mikor jn el,
Midn a boldogsg engem tlel.
Kopogtat az ajtn, most mit tegyek?
Vajon Neki is ez kell majd?- Megyek!
Megyek?- Csak egy pillanat,- a hajam!
h, rendben van,- nyugtatom magam.
Reszket trdekkel lpdelek fel,
Dermedten bmulok magam el.
Vajon az lelke is dszbe ltztt?
-Hlgyem- szl egy hang- elkltztt?
-Nyitva van. Jjjn be.- alig vrom,
rlk majd neki, vagy megbnom?
Szvem a torkomban, nyelni sem tudok,
Hiba titkolnm, nagyon izgulok.
Vgre lthatom, lmaim hercegt,
s szeme tkrben a magam arckpt.
Csods rzs, mely lelkemen tszalad,
Festeni kne, nincsenek r szavak.
Kezben rzsval, itt a nagy ,
- nnek hoztam.- ez egy kzbest!
Levl a rzsa kzt, kicsi krtyval,
„Lent vrom egy fehr musztnggal.”
Szaladok elbe, a frizurm se bnom,
Hisz karnyjtsnyira a boldogsgom.
Elkapom, tlel, el nem engedem,
Itt van, igen, az n Hercegem.
2003-12-22.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
